Hét gazdasági blöff, amivel Orbán szédíti a választóit

hvg.hu   2018. január 12. , 11:05

Az EU helyett Kína? Megállunk a saját lábunkon? Utolérjük Ausztriát? A valóság kegyetlenül cáfolja a miniszterelnök álmait.

1. "Amennyiben az Európai Unió nem tud pénzügyi támogatást adni, Kínához fordulunk."

A miniszterelnök Berlinben mondta ezt a héten, német cégvezetők előtt. Nyilván ők is tisztában vannak vele: az uniós támogatás nem Marshall-segély ugyan, de a legnagyobb része vissza nem térítendő forrás. Ehhez képest Kínából ilyen egyáltalán nem érkezik, de sokszor az itt működő kínai termelőcégek sem tőkéhez jutnak, hanem hitelhez.

A szolnoki citromsavgyár régóta húzódó felépítését például a magyar állami fejlesztési bank, az MFB finanszírozza, ehhez még 8,5 milliárd forint állami támogatás is társul, és a 60 milliárd forintra becsült beruházáshoz ekkora a kínai önrész is.

A néhány megvalósuló nagyberuházás finanszírozási konstrukciójának az alapja azonban jobbára egy olyan kölcsön, amelyet a kínai állami exportfinanszírozó bank biztosít. A kínai tulajdonban levő Borsodchem számára például 217 millió dolláros hitelkeretet nyitott meg a bank nemrégiben. A Budapest–Belgrád-vasútvonal is ilyen hitelből épül meg, ennek összege csaknem 500 milliárd forint, futamideje pedig húsz év. A gond itt az, hogy ezt a magyar állam vette fel, ráadásul úgy, hogy a megbízás jelentős részét is kínai cégek kapják.

A miniszterelnök a kínai kormányfő novemberi látogatása után arról beszélt, ez a konstrukció azért jó, mert nem most kell állami pénzt áldozni a (több évtizede) felújítandó vasútvonalra. Arról diszkréten hallgatott, hogy egyszer azért vissza kell fizetni ezt az irtózatos összeget, miközben arra nincs semmi garancia, hogy a vasútvonal valaha megtérül majd.

2. "A megtérülésnél fontosabb, hogy felkerülünk a térképre"

– érvelt még a miniszterelnök. Magyarország arra törekszik, hogy Kína első számú partnere legyen a térségben, bár az OSW lengyel kutatóintézet egy elemzése szerint olyan túl nagy harc nincs ezért a címért. A kelet-közép-európai országok és az ázsiai nagyhatalom gazdasági viszonyának keretét adó 16+1 stratégia ugyanis egyáltalán nem kedvező a régiós országok számára – mutatott rá az elemzés. Annál is inkább, mivel a térség számára elkülönített 10 milliárd dolláros hitelkeret feltételei rosszabbak, mint a most elérhető piaci konstrukciók. (Mellesleg az EU nem csak vissza nem térítendő támogatásokat ad, de bankján, az Európai Beruházási Bankon keresztül kedvező kölcsönöket is.)

3. "Egyikünk sem akar a németek pénzéből élni"

– mondta Orbán Viktor január elején Budapesten, a maga és a vendégül látott lengyel miniszterelnök nevében is. Akkor azért gyorsan hozzátette azt is: a német befektetések azért jöhetnek.

Az ugyanis egy dolog, hogy Németország az EU legnagyobb gazdasága, így pedig a közös kassza legnagyobb befizetője is, de – és ezt Sigmar Gabriel német külügyminiszter a napokban elismerte – az ország az EU-tagság legnagyobb nyertese is. Iparának ugyanis jelentős felvevője a belső piac, és a német tőke jelentős része is itt landol. Egyebek között Magyarországon, ahol a közvetlen működőtőke-beruházások legnagyobb hányada jó ideje a németekhez köthető.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016 végén 75,49 milliárd euró volt a közvetlen tőkebefektetés állománya. Ennek túlnyomó többsége – 65,9 milliárd euró – Európából érkezett, több mint negyede, 20,2 milliárd euró pedig német tőke.

A kínai közvetlentőke-állomány ugyanekkor 278 millió eurót tett ki.

Hasonló a kép akkor is, ha a külkereskedelmi adatokat nézzük. Az EU felé áramló kivitel 2012-ben 62 milliárd eurót tett ki, ez az összeg 2016-ra 74 milliárdra nőtt. Ugyanebben az időszakban az ázsiai országok felé áramló exportunk 5,2 milliárdról nőtt 5,4 milliárdra. Ennek a legnagyobb hányada Kína felé irányult, ám a kivitel még így is csupán 2 milliárd euró volt 2016-ban – ugyanekkor több mint kétszer ekkora, 4,4 milliárd euró volt az importunk.

Ehhez képest a német adatok: Magyarországról 2016-ban 25,5 milliárd euró értékben került termék a német piacra, eközben onnan hozzánk 22,5 milliárd eurónyit szállítottak, vagyis a mérlegünk – akárcsak az EU-val szemben – pozitív volt.


A cikk folytatásáért kérjük kattintson az alábbi linkre!