A kormány nagyon nem akarja, hogy egy EU-s bizottság megnézze a felcsúti kisvasutat

24.hu   2017. szeptember 06. , 12:24

Lázár János és Deutsch Tamás szerint politikai támadásról van szó. Mit vétett az a szerencsétlen kis falu?

Több, uniós pénzből megvalósult magyar projekt is előkerült az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) szeptember 4-i ülésén. A témafelvetés apropóját az adta, hogy a CONT tényfeltáró küldöttsége szeptember 18. és 20. között Magyarországra látogat.

Amellett, hogy találkozni fognak civil szervezetek vagy éppen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselőivel, Polt Péter legfőbb ügyésszel és a magyar kormány tagjaival is, céljuk elsősorban az, hogy megnézzék, jól költötték-e el például a 4-es metróra és a felcsúti kisvasútra a brüsszeli pénzeket. Ezt a Fidesz a jelek szerint nagyon nem veszi jónéven, konkrétan politikai támadást sejt a háttérben.

Bár az ülésen diszkréten úgy fogalmaztak, hogy a programban egy „Budapest-közeli vasúti beruházás” megtekintése szerepel, rögtön kiderült, pontosan miről is van szó, ugyanis a CONT elnöke, Inge Gräßle előszedett egy levelet, amelyet a Miniszterelnökség vezetője, Lázár János írt a költségvetési bizottságnak. Egy részletet fel is olvastak belőle az ülésen: "Különösen felháborítónak tartom, és kategorikusan el is utasítom, hogy a több ezer társfinanszírozásból történetesen azt a projektet vizsgálják, amelyet a magyar miniszterelnök szülőfalujában valósítottak meg."

Lázár levele szerint kisvasutat a közelmúltban a magyar ellenzéki pártok miatt számos bírálat érte. Bezzeg, írta Lázár, azokban a projektekben, amelyek ellenzéki politikusok által vezetett településeken valósultak meg, nem indult vizsgálat.

Gräßle kategorikusan elutasította azt a feltételezést, hogy politikai indíttatású lenne a vizsgálat, pláne, hogy bevallása szerint sem ő, sem a titkárság nem foglalkozik olyan behatóan a magyar politikával, hogy ilyen részleteket tudjon. Ők olyan projekteket vizsgálnak meg, ahol láthatóan probléma van.

"Nem hagyjuk, hogy magyar kormány döntse el, hogy mit nézzünk meg."

Eleve abból indulnak ki, hogy a mindenkori kormányok együttműködnek velük és segítik őket a látogatásuk során. Az egyik bizottsági tag ezt követően meg is jegyezte, hogy a magyar kormány a 4-es metróval kapcsolatos OLAF-jelentés állításait sosem kritizálta, mindössze a pénzügyi kompenzációval kapcsolatban vannak ellentétek.

A bizottság ülésén részt vett a fideszes Deutsch Tamás is, akit láthatóan nem győzött meg Inge Gräßle magyarázata, mert azt mondta: sem szakmai, sem közéleti, sem politikai szempontból nem kifogástalan az út előkészítése. A fideszes EP-képviselő ezt követően három pontba foglalta össze, hogy szerinte – és a kormány szerint – hogyan támadja Brüsszel Budapestet.

Egyrészt „politikailag furcsa”, hogy 2004 és 2010 között, az MSZP-kormányok idején a CONT egy alkalommal sem látogatott Magyarországra, hogy ellenőrizze az uniós projekteket. Ezzel szemben 2010 óta, „amióta polgári kormány van”, ez lesz a második látogatás.

Másrészt: Deutsch szerint miközben az EU az egyes vizsgálatok lefolytatásakor más országokban figyelembe veszik az aktuális belpolitikai folyamatokat, például Nagy-Britanniában a brexitet, Németországban az ősszel esedékes választásokat, Magyarország esetében nem számít, hogy hat hónap múlva választások lesznek, és a vizsgálat befolyásolhatja a politikai hangulatot.

Harmadrészt őt nem győzték meg arról, hogy politikailag elfogulatlan lenne a látogatás. Deutsch közölte, hogy a kormány a levélben arra utalt, hogy a sokezer kisprojekt egyike egy turisztikai célú beruházás, aminek az egyik állomása az a falu, ahol egyébként születésétől kisiskolás koráig a miniszterelnök élt. Ez a bűne ennek a szerencsétlen kis falunak.

Sőt, Deutsch szerint, ha annyi probléma van a 600 millió forint uniós támogatásból megépült felcsúti kisvasúttal, akkor miért nem indított sem egy magyar hatóság, sem más uniós szerv vizsgálatot?

"A vádaskodáson túl semmilyen megalapozott tény nincsen", jelentette ki Deutsch. Éppen ezért azt javasolta, hogy vagy alaposabban készítsék elő az utat, vagy a küldöttség csak a jövő júniusban jöjjön Magyarországra, és így nem vetül fel a választásba való beavatkozás gyanúja.

Gräßle ezekre a felvetésekre úgy válaszolt: "A választás legalább 6 hónap múlva lesz. Fontosak vagyunk, de ennyire nem."

Hozzátette: azért nem voltak 2004 és 2010 között Magyarországon, mert senki nem javasolta a bizottságnak. Ezen kívül más országokban, például Olaszországban vagy Görögországban 4-5 alkalommal voltak, tehát valakinek van joga panaszkodni a sűrű látogatások miatt, akkor ők azok. A CONT-elnök szerint a magyar kormány eljárása „lehetetlen” és a munkájukat nem az egyes országok belpolitikája vagy politikusai befolyásolják.

"Nincsenek politikai szándékaink. (…) A munkánkat végezzük, csak az adófizetőknek tartozunk elszámolással."

A cikk folytatásáért kattintson az alábbi linkre!